Társulásról

A Társulási Tanács 2005. évi tevékenységének bemutatása

I.

Általános feladatok

 

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. Törvény 6.§ (3) és (4) bekezdése a következőket tartalmazza:

„A Társulási Tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselő-testületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről”

„A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselő-testülete által tartott közmeghallgatáson tájékoztathatják a lakosságot a Többcélú Kistérségi Társulás tevékenységéről.”

A testületi beszámolók és közmeghallgatási tájékoztatók megtartásához a Többcélú Társulás 2005. évi tevékenységét az alábbiakban foglaljuk össze.

A Társulási Tanács 2005-ben 16 ülést tartott és 132 db határozatot hozott. A döntések túlnyomó többsége a 2004. évi pályázaton elnyert támogatás felhasználására vonatkozott. A döntéseket előzetesen a jegyzői kollégium véleményezte.

A Társulási Tanács egy bizottságot hozott létre, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságot. A Társulás költségvetését, a pénzügyi döntéseket, az ellenőrzési terveket a Bizottság előzetesen megtárgyalta és véleményezte.

A Kistérség a vállalt feladatok ellátásához 17.663,7 eFt általános működési támogatást és munkaszervezete létrehozásához további 5.447,5 eFt támogatást kapott. 2005. augusztus 30-ig Szarvas Város Polgármesteri Hivatala látta el a kistérségi feladatokat is. A Társulási Tanács 2005. szeptember 1-vel hozta létre önálló munkaszervezetét.

2005-ben még külön működött a Szarvas kistérség Többcélú Társulása és az 1996-ban létrehozott Körös-szögi Kistérségi Területfejlesztési Társulás – mindkettő azonos területen. A párhuzamosság megszűntetése érdekében 2005. novemberében döntött a Társulási Tanács a Területfejlesztési Társulás megszűntetéséről és egyben megváltoztatta a jogutód Többcélú Társulás elnevezését. A nyilvántartásba vételi és törlési procedúra befejeztével, 2006. január 1-vel egy társulás működik a hat település közigazgatási területén: a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása, melynek munkaszervezeti feladatait a Kistérségi Iroda látja el.

 

II.

Ágazati feladatok

Közoktatás:

A Többcélú Társulások működésének kiemelt területe a jogi szabályozásban a közoktatás, tekintettel a gyermeklétszám csökkenésére és a közoktatási intézmények magas működési költségeire. Éppen ezért a támogatási rendszer a közoktatási intézményfenntartó társulások létrejöttét preferálta. Kistérségünkben Kondoros-Kardos és Csabacsüd-Örménykút hozott létre közoktatási intézményfenntartó társulást, amelyek összesen 1.147,5 e Ft. kistérségi normatívához juttattak 2005-ben.

A pedagógiai szakszolgálati feladatokra (nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés, logopédia) 5.333,7 e Ft. támogatást kapott a kistérség. A feladatot a Szarvas Város Önkormányzatának fenntartásában működött Családsegítő és Gondozási Központ látta el a kistérség teljes közigazgatási területére. Erre a célra a 2004. évi támogatásból egy 12 személyes kisbuszt vásároltunk. A feladatellátás megszervezése nem volt zökkenőmentes, amelynek oka, hogy az intézménynél 2005-ben vezetőváltás történt és több szervezeti átalakításra is sor került az intézménynél.

2005-ben elkészült a Kistérség három évre szóló közoktatási intézkedési terve.

 

Szociális ágazat:

Több területen szerveztük meg a kistérségi szintű feladatokat a szociális ágazatban. Alapellátásban a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás volt az első és egyben új ellátási forma, amelyet valamennyi település szívesen fogadott. A pályázati támogatásból 40 jelzőkészüléket és egy Ford típusú terepjárót vásároltunk erre a célra. A teljes feladatellátásra a Csabacsüd Nagyközség fenntartásában működött Szociális Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézménnyel kötöttek megállapodást a kistérség települései és a Többcélú Társulás. Ugyanez az intézmény mikrotársulás keretében vállalta Örménykúton a házi segítségnyújtás és családsegítés, Kardoson a családsegítés feladatait is.

A szociális szakosított intézményi ellátást (az időskorúak ápolását, gondozását) is a szarvasi és csabacsüdi intézmények látták el a kistérség egészére. A szociális ágazat összesen 10.619 e Ft. normatív kistérségi támogatáshoz jutott valamint a pályázati forrásból egy 9 személyes autóbuszt vásároltunk az időskorúak és mozgáskorlátozottak szállítására.

Gyermekjóléti feladatokra – a gyermekek nappali /bölcsődei/ellátására 3.973,4 e Ft. kistérségi támogatás jutott.

Fentiekből látható, hogy a legfontosabb ágazatokban – mint a közoktatás, a szociális és gyermekjóléti ellátás – egy szarvasi és egy csabacsüdi intézmény látta el a kistérséget. A 2006. évi normatív szabályozást áttekintve a két település önkormányzatának képviselő-testülete 2005. decemberében döntő elhatározásra jutott: létrehozta Szarvas és Csabacsüd Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulását és a két intézményt összevonta. A 2006. január 1-től működő Szarvas-Csabacsüd Szociális és Gyermekjóléti Intézmény a kistérség legnagyobb Önkormányzati intézménye, amely ebben az évben az önkormányzati normatív támogatásokon felül 44.389 e Ft. kistérségi támogatásra számíthat.

 

Egészségügyi ágazat:

2005. szeptemberével kezdte meg működését a teljes kistérség területére kiterjedően a központi ügyeleti szolgálat. Működtetését pályázat útján a SANI-MED Kft. nyerte el. A kistérségi ügyelet kialakításához a 2004. évi pályázati forrásokból 4,5 millió Ft-ot fordítottunk a Szarvas, Vasút utcai ügyeleti helyiségek kialakítására, 6,9 millió Ft-ot orvosi műszerek beszerzésére és 9,0 millió Ft-ot két db. terepjáró ügyeleti gépkocsi beszerzésére.

2005-ben további pályázatot nyújtunk be az Egészségügyi Minisztériumhoz a kondorosi ügyeleti gépjármű műszerekkel történő felszereléséhez. Erre a célra decemberben nyertük el az 1,2 millió Ft. összegű támogatást.

Egészségügyi ágazatban fontos lépés volt a védőnői és iskolaegészségügyi ellátás megszervezése mikrotársulás keretében, Csabacsüd, Kardos, Örménykút, Szarvas részvételével.

 

Területfejlesztési feladatok:

A Területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerint azokban a kistérségekben ahol valamennyi települési önkormányzat részvételével többcélú kistérségi társulás működik, ott a Többcélú Társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatait. A Többcélú Társulás tehát 2004. decemberétől Kistérségi Területfejlesztési Tanácsként is működik.

A 2004. évi pályázati támogatásból több mint 14 millió Ft-ot fordítottunk területfejlesztési célú koncepciók, tanulmányok, tervek készítésére, melyek az alábbiak:

- Kistérségi Területfejlesztési Koncepció

- Kistérségi Idegenforgalmi Koncepció

- Kistérségi Informatikai Stratégia

- Kistérségi Hulladékgazdálkodási terv

- Kistérségi informatikai kábelhálózat megvalósíthatósági tanulmánya

- Pedagógiai Szakszolgálat épületének engedélyezési terve

- Okmányiroda kiviteli terve

- Állati hullák ártalmatlanításának megvalósíthatósági tanulmánya

A fent felsoroltakból legnagyobb jelentőséggel a Kistérség Informatikai stratégiájának elkészítése bírt, mivel ez volt az alapja annak a pályázatnak, melynek alapján a Kistérség 187.331 e Ft. támogatást nyert a szélessávú informatikai hálózat megvalósításához.

2005. decemberére készült el a Kistérség területrendezési terveinek összehangolását szolgáló tervdokumentáció, amelynek fedezete szintén a 2004. évi pályázati forrás volt. A dokumentáció jelentősége a kistérség több települését érintő fejlesztések megvalósításában, nagyobb pályázati projektek benyújtásában van.

 

Hulladékgazdálkodás:

A korábbi évek összefogásának és döntéseinek eredményeként megvalósult Gyomaendrődi Regionális Hulladéklerakó megoldotta a térség legfontosabb hulladék-elhelyezési problémáit. Ezrét a többcélú társulásnak lehetősége volt továbblépni és a szelektív hulladékgazdálkodást elindítani a kistérségben.

A Többcélú Társulás 2004. évi támogatása terhére fenti tárgykörben vállaltuk szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesítését a kistérség minden településén.

A Társulási Tanács április 28-i ülése után a képviselő-testületek megtárgyalták, és a SEMICONT Kft. gyűjtőszigetének beszerzését javasolták. Az ÁSZ vizsgálat miatt elhúzódott a megrendelés, az állásfoglalás alapján azonban már az év második felében beszerezhetők voltak a konténerek. A beszerzés eredményeként mind a 6 településre egy-egy 4 frakciós, színes és fehér üveg, műanyag PET palack, karton vagy papír hulladék gyűjtésére kialakított konténer csoport került kihelyezésre. Terveink között szerepel további pályázati lehetőségek kihasználásával újabb szelektív hulladékgyűjtő szigetek kihelyezése a települések forgalmas pontjain.

A Többcélú Társulás a 2004. évi pályázati forrásokból támogatta a csabacsüdi folyékony hulladékszállító jármű és a szarvasi szilárd hulladékszállító jármű beszerzését.

 

Egyébfeladatok:

A Többcélú Társulás keretén belül speciális államigazgatási feladatok ellátására 2004-ben:

- belső ellenőrzési társulást

- útügyi társulást

- hatósági igazgatási társulást

hoztak létre a kistérség települései. Mindhárom társulási forma jelentős támogatást kapott a 2004-évi pályázaton, 2005-ben pedig az általános működési támogatásból és az önkormányzatok hozzájárulásaiból történt a finanszírozásuk. Mindhárom kiemelkedően fontos és kötelező önkormányzati feladatot lát el.

 

III.

Civil kapcsolatok

 

Civil kapcsolatok:

A Területfejlesztésről szóló törvény lehetővé teszi a civil szervezetek számára, hogy a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozzanak létre és a kistérségi fejlesztési tanácsnál jelezzék együttműködési szándékukat. A civil szervezeteknek a fejlesztési tanácsokhoz történő bejelentkezés rendjét a 258/2004 (IX. 10.) sz. Korm. rendelet szabályozza.

Kistérségünkben a Civil Fórum 2004. december 12-én 7 civil szervezet részvételével megalakult, elnökének Kiszely Mihályt választotta meg, és elfogadta Működési Szabályzatát. Kistérségünkben a civil szervezetek száma meghaladja a 130-at, ehhez képest a 7 szervezet bejelentkezése nagyon kevés. Ennek oka, hogy az új lehetőségekről a civil szervezetek nem rendelkeztek kellő információval. A Kistérségi Területfejlesztési Tanács 2005. novemberi ülésén áttekintette a Civil Fórum működését, ezt követően a Kistérségi Iroda írásban tájékoztatta valamennyi szervezetet a bejelentkezés lehetőségéről és módjáról. Azóta megnőtt az érdeklődés a Civil szervezetek részéről a Területfejlesztési Tanács munkája iránt.