2024. March 29. Friday 07:35
 
Békésszentandrás

Békésszentandrás nagyközség

A Békés megye „kapujában” számon tartott település a 44-es út mentén fekszik, a Hármas-Körös régi medrének bal partján. Nevét egyháznak védõszentjérõl kapta. A határban található Hék puszta helyén Árpád –kori település állt. Egy 14. századi oklevél „Zenthandreas” néven említette. Világkorát a 15. században élte, amikor a hunyadi család birtokolta. 1463-ban mezõvárosi privilégiumot szerzett. A török hódoltság alatt hász birtok volt, 1596-ban teljesen elpusztult, fél évszázad múlva újraéledt. A szentandrásiak a 16-17. században a református vallást követték. A gyulai vár visszafoglalásának, a török végleges kiûzésének idején /1696/ ismét elpusztult, és 1719-ig lakatlan volt. Az újjáalakult megye /1715/ három uradalmának egyikét, a szentandrásit, Száraz György szerezte meg. Itt robbant ki a 18. század elsõ felének legnagyobb népi megmozdulása 1735-ban. Több mint kétszáz év múlva ismét az országos figyelem középpontjában került Békésszentandrás: 1942-ben átadták határában a Körösön épült duzzasztómûvel, amely napjainkban eredeti feladatán kívül népszerû turisztikai látványosság is. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Békésszentandrás a kistérség egyetlen katolikus többségû /57 százalékos számarányú/ települése.

A polgármesteri hivatal címe:
Békésszentandrás Nagyközség Polgármesteri Hivatala
5561 Békésszentandrás, Hõsök tere 1.
Telefon: (66) 218-344
Fax: (66) 218-344/26-os mellék
E-mail:
Honlap: www.bekesszentandras.hu
Polgármester: Sinka Imre
Jegyzõ: Dr. Gyõri Gabriella

Határos települések: Öcsöd, Szarvas
Település teljes terület (ha): 7 750
Külterülete (ha): 7 306


Csabacsüd nagyközség

A szentandrási uradalom törzsbirtokai közé tartozott Békésszentandrással és Szentetornyával együtt. Luxemburgi Zsigmond adományozta élete utolsó éveiben Hunyadi Jánosnak. Neve – „Chabaczyde” formában – egy levélben tûnt fel elõször. A tizenöt éves háború végére /1606/ a korábban virágzó település teljesen elpusztult: Csabacsüd pusztát – mint a szentandrási uradalom egyik tagját – Száraz György kapta meg 1731-ben. A késõbbi századok folyamán birtokosai között találjuk 1850-54-ban. Az Eötvös-birtokon 1871-ben uradalmi népiskolát alapítottak. A közigazgatásilag Békésszentandráshoz tartozó, utcatanyás külterület 1924-ben már önálló volt. A mai községterületen 1927-ben épült az elsõ ház, ezt követte a többi, szabályos rendben, széles utcákkal. „Magyar mintafaluként” híresült el. A teleülés mintaszerû kiépítését a Falu Országos Földmûvelés Szövetség támogatta. A második világháború utáni szlovák-magyar lakosságcsere során lakói közül 418-an települtek át Szlovákiába, és 141 felvidéki magyar telepedett be (Érsekújvárról, Bajkáról, Csatáról). A településen szlovák nemzetiségi önkormányzat mûködik.

A polgármesteri hivatal címe:
Csabacsüd Nagyközség Önkormányzati Hivatala
5551 Csabacsüd, Szabadság utca 41.
Telefon: (66) 219-600
Fax: (66) 219-565
E-mail:
Polgármester: Molnár József
Jegyzõ: Kasikné Csík Zsuzsanna

Határos települések: Szarvas, Kardos, Örménykút
A település teljes területe (ha): 6 685
Külterülete (ha): 6 530


Gyomaendrõd város

A polgármesteri hivatal címe:
Gyomaendrõd Város Önkormányzata
5500 Gyomaendrõs, Szabadság tér 1.
Telefon: (66) 386-122
Fax: (66) 283-288
E-mail:
Polgármester: Várfi András
Jegyzõ: Dr. Csorba Csaba


Hunya község

A polgármesteri hivatal címe:
Hunya Község Önkormányzata
5555 Hunya, Rákóczi u. 19.
Telefon: (66) 294-141
Fax: (66) 294-200
E-mail:
Polgármester: Petényi Szilárdné
Körjegyzõ: Miskó Bence


Kardos község

A szarvasi tanyavilágból szakadt ki Örménykúttal együtt 1952-ben, majd 1969-ben önálló közigazgatású község lett. Elnevezését a Kardos család nevét viselõ dûlõrõl kapta. Késõbb, 1977-tõl Örménykúttal, 1981-tõl az elõbbi községgel és Csabacsüddel közös nagyközségi tanács irányította, 1990-tõl ismét önálló. Szabályos alaprajzú település, utcái párhuzamosak, illetve derékszögben metszik egymást. Központja az 1970-es években épült ki (tanácsháza, mûvelõdési ház, könyvtár, orvosi rendelõ, iskolaépület, víztorony). Határában kiváló minõségû földek fekszenek. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint népességének csaknem ötven százaléka nyilvánította ki a szlovák nemzetiséghez, kultúrához való kötõdését. A településnek szlovák nemzetiségi önkormányzata is van.

A polgármesteri hivatal címe:
Kardos Község Polgármesteri Hivatala
5552 Kardos, Gyomai u. 24.
Telefon: (66) 292-121
Fax: (66) 292-230
Polgármester: Brlás János
Körjegyzõ: Zsindely Ferencné

Határos települések: Kondoros, Örménykút, Csabacsüd
A település teljes területe (ha) belterület: 4279
Külterület (ha): 4 229


Kondoros község


Nevének elsõ említése a Váradi Regestrumban fordul elõ /1229/. A 15. században a gyulai uradalomhoz tartozott, 1563-64-ben hetven portát írtak itt össze. A 16-17. század fordulóján elpusztult, és nem népesült újjá. A jól jövedelmezõ puszta – amelynek nevét a híres csárda tette ismertté – a 18. század végérõl Szarvas külterülte volt. A mai községet 1875-ben alapították, többségben Szarvasról érkezett telepesek. Szarvas után a kistérség második legnépesebb települése.


A polgármesteri hivatal címe:

Kondoros Nagyközség Polgármesteri Hivatala
5553 Kondoros, Hõsök tere 4-5.
Telefon: (66) 589-300
Fax: (66) 589-302
E-mail:
Polgármester: Dankó Béla
Körjegyzõ: Zsindely Ferencné

Határos települések: Kétsoprony, Hunya, Örménykút, Kardos, Nagyszénás, Csorvás
A település teljes területe (ha): 8 184
Külterülete (ha): 7 821


Örménykút község

A Szarvasról kirajzott szlovákok tanyasoraiból 1952-ben alakult Örménykút. Addig a város külterületéhez tartozó puszta volt, amelyet a 18. században örmény kereskedõk béreltek (neve is innen eredeztethetõ). A község belterületén és határában számos régészeti lelõhely található. A bronzkori Makó kultúrának kerámiaanyagban gazdag gödreit a Szilai-halmon tárták fel a régészek. A Telek-halom környékén találták meg a középkorban virágzó Décse település templomának romjait. Az Árpád-kori templom feltárása közben két, leletanyagban gazdag honfoglalás kori sír is elõbukkant. Décse – a környékbeli településekhez hasonlóan – a török hódoltság idején, a tizenöt éves háború során pusztult el, és a 18. században már nem települt újjá. Örménykúton az 1970-1980-as években Kardos és Csabacsüd társtelepülés volt, 1990-tõl ismét önálló lett. Lakosságának 37 százaléka vallotta magát a szlovák nemzeti kisebbséghez tartozónak 2001-ban. A településeken szlovák nemzetiségi önkormányzat mûködik.

A polgármesteri hivatal címe:
Örménykút község Polgármesteri Hivatala
5556 Örménykút, Dózsa György utca 26.
Telefon: (66) 293-101
Fax: (66) 293-100
E-mail:
Polgármester: Szakács Jánosné
Körjegyzõ: Miskó Bence

Határos települések: Kardos, Csabacsüd
A település teljes területe (ha): 5 456


Szarvas város

A település nevének elsõ írásos említése Anonymus (1210 körül keletkezett) Gesta Hungarorum címû munkájában tûnik fel „Szarvashalom” formában. 13. század végi oklevelek keltezése alapján joggal feltételezhetõ, hogy IV. (Kun) László Árpád-házi király több alkalommal is megfordult ezen a területen. A 15. században a Maróthyak, a Hunyadiak, az Ábránffyak és a Muronyi Veér család birtokolta Szarvast és környékét. A gyulai vár 1566. évi sikeres ostroma után, 1570 körül a stratégiai szempontból nagy jelentõségû szarvasi Körös-átkelõhely is a török fennhatósága alá került, majd a felszabadító háborúk idején elpusztult /16685/. Ezt követõen a vidék évtizedekig lakatlan puszta volt. Új, 18. századi földesura, Harruckern János György fõként szlovák nemzetiségû jobbágyokkal telepítette be. Szarvas 1723-ban vásártartási jogot kapott, így mezõvárosi státust élvezett 1872-ig, attól kezdve nagyközség volt. A városi rangot 1966-ban nyerte el ismét. Békés megye elsõ nyomdáját itt állította fel 1847-ben Réthy Lipót. A város 19. századi életében jelentõs szerepet töltött be az itáliai származású gróf Bolza család. Kastélyai – bár egyet 1965-ben lebontottak -, a Bolzák alapította parkok, ligetek - elsõsorban a híres Szarvasi Arborétum – alapvetõen meghatározzák a városképet, és komoly idegenforgalmi vonzerõt képviselnek. Szarvas 1840 óta töltött be a térségben központi közigazgatási (szolgabírói kerületi, fõszolgabírói, fõjegyzõi, járási tanácsi) szerepkört. Napjainkban a Tessedik Sámuel Fõiskola révén vonzásköre jóval túllépi a kistérség határait.

A polgármesteri hivatal címe:
Szarvas Város Polgármesteri Hivatala
5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27.
Telefon: (66) 311-122
Fax: (66) 311-704
E-mail:
Honlap: www.szarvas.hu
Polgármester: Babák Mihály
Jegyzõ: Dr. Melis János

Határos települések: Békésszentandrás, Csabacsüd
A település teljes területe (ha): 16 147
Külterület (ha): 15 070

Békésszentandrás nagyközség A Békés megye „kapujában” számon tartott település a 44-es út mentén fekszik, a Hármas-Körös régi medrének bal partján. Nevét egyháznak védõszentjérõl kapta. A határban található Hék puszta helyén Árpád –kori település állt. Egy 14. századi oklevél „Zenthandreas” néven említette. Világkorát a 15. században élte, amikor a hunyadi család birtokolta. 1463-ban mezõvárosi privilégiumot szerzett. A török hódoltság alatt hász birtok volt, 1596-ban teljesen elpusztult, fél évszázad múlva újraéledt. A szentandrásiak a 16-17. században a református vallást követték. A gyulai vár visszafoglalásának, a török végleges kiûzésének idején /1696/ ismét elpusztult, és 1719-ig lakatlan volt. Az újjáalakult megye /1715/ három uradalmának egyikét, a szentandrásit, Száraz György szerezte meg. Itt robbant ki a 18. század elsõ felének legnagyobb népi megmozdulása 1735-ban. Több mint kétszáz év múlva ismét az országos figyelem középpontjában került Békésszentandrás: 1942-ben átadták határában a Körösön épült duzzasztómûvel, amely napjainkban eredeti feladatán kívül népszerû turisztikai látványosság is. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Békésszentandrás a kistérség egyetlen katolikus többségû /57 százalékos számarányú/ települése.

A polgármesteri hivatal címe:
Békésszentandrás Nagyközség Polgármesteri Hivatala
5561 Békésszentandrás, Hõsök tere 1.
Telefon: (66) 218-344
Fax: (66) 218-344/26-os mellék
E-mail:
Honlap: www.bekesszentandras.hu
Polgármester: Sinka Imre
Jegyzõ: Dr. Gyõri Gabriella

Határos települések: Öcsöd, Szarvas
Település teljes terület (ha): 7 750
Külterülete (ha): 7 306

< Előző


 

Az oldal megtekintéséhez ajánlott min. 1024x768-as felbontás, Internet Explorer 6+ böngészö.
Kapcsolatfelvétel az Adminisztrátorral
(C) 2006 by freesas